Egyre több tanulmány igazolja, hogy az egészséges életmód hatványozottan képes csökkenteni a krónikus betegségek kialakulásának kockázatát. Természetesen amennyiben már nem eleve így élünk, úgy egy ilyen életmód kialakítása nem megy egyik pillanatról a másikra.

Amennyiben a testünk, a benne áramló energiák és a tudatunk mindennapi szokásai rendezettek, és a szélsőséges tevékenységek művelését kerüljük – vagy legalábbis egy egészséges, regenerálható határon belül tartjuk -, akkor az életenergiánk és a szervi működésünk harmonikus állapotban marad. Ez a kiegyensúlyozottság az, ami a jó egészséget biztosítja, ezért elkerülhetetlen, hogy tudatosak legyünk a helyes életmód mikéntjével kapcsolatban, ami a fizikai jólét forrása.

Az egészséges életmód meghatározásához számos tényezőt sorolhatunk fel. Van olyan nézet, amely szinte kizárólag fizikai oldalról közelíti meg ezt az egészet és 3 kritériumot határoz meg, melyek betartásával az életmódunk egészségesnek nevezhető. Ezek a dohányzás mellőzése, a helyes táplálkozás – ezen belül sok zöldség és gyümölcsfogyasztás, a húsfogyasztás csökkentése – és a rendszeres testmozgás.

Elképzelésünk szerint ettől több dolog szükséges, hogy a test, az energiarendszer és a tudat harmonikus egysége létrejöjjön.

Ezek sorban:

Táplálkozás

Fizikai testünk egészséges működésére legközvetlenebb módon táplálkozásunkkal tudunk hatni. Az alkatunknak megfelelő étkezéssel meg tudjuk őrizni egészségünket, vitalitásunkat. Van olyan elképzelés, ami szerint az étel nem élvezeti forrás, hanem kizárólagos funkciója az élet fenntartása. Természetesen igaz, hogy a táplálkozás elsődleges feladata az élet – legjobb esetben az egészséges élet – fenntartása, de téves az az elképzelés, hogy ami egészséges az nem lehet egyaránt finom is. Ha táplálkozásunkban bizonyos szabályokat betartunk, azzal rendkívül nagy lépést teszünk az egészségünk megtartása felé.

Víz

Köztudott, hogy mennyire fontos tényező az egészség fenntartása szempontjából a víz. Egy felnőtt ember szervezetének relatív víztartalma 60-65 %, melynek szervekben való eloszlása erősen eltérő. A víz szerepet játszik minden fiziológiás folyamatban, ezért annak csökkenésére gyorsan reagálunk. Szomjúsággal jelzi szervezetünk a folyadékigényt, ami kb. 2 %-os folyadékvesztésnél jelentkezik, viszont ez akár tevékenységtől függően 15 – 20 %-os teljesítménycsökkenést is okozhat.  A szájszárazság már 3 – 5 %-os vízhiányt jelez, ekkor a vese filtrációja is nagyban megnehezül és a kiválasztás folyamata romlik. Itt már kockáztatjuk egészségünket. Ezért különösen fontos a kellő mennyiségű, jó minőségű, tiszta víz.

Mozgás

A természetben minden folyton változik. A változás nem más, mint mozgás. Az emberi testben is folyamatos változás, tehát mozgás van. Vegyük példának a szívet. E szervünk állandó ciklikus mozgása az életünk fenntartója. Tehát az élet nem más, mint mozgás. Amikor a mozgásmennyiség csökken vagy a mozgástartomány valami miatt beszűkül, a testünkben zajló keringés szintén lassul és a mérgek, salakanyagok elkezdenek felhalmozódni. Figyeljük csak meg a nyirokrendszert, mely a immunrendszerünk része és fő feladata a fertőzések, betegségek elleni védelem.  Ennek a rendszernek nincs semmiféle keringető szerve – amilyen az érrendszernél a szív -, itt a pumpafunkciót az izomzat látja el, ezért mozgásszegény életmódnál ez a rendszer sem tudja betölteni optimálisan tényleges funkcióját és a nyirokfolyadékban felhalmozódnak azok a salakanyagok, melynek kiürítésére a nyirokrendszer lenne hivatott. Tehát egészséges élet(mód) nem képzelhető el valamilyen a korunknak, alkatunknak megfelelő mozgás beiktatása nélkül.

Napfény

Központi csillagunk, a Nap nélkül elképzelhetetlen lenne az élet a földön. Fénye az élet alapvető mozgatója, nélkülözhetetlen a növényeknek és az állatoknak egyaránt. A ciklikusságot adja az életnek, befolyásolja, szabályozza tudati és fizikai állapotunkat, hiánya felborítja a szervezet működését és beteggé tesz. A napszakok ritmikus váltakozásának következtében termelődik szervezetünkben nappal, fény hatására a szerotonin nevű hormon, – mellyel kapcsolatos tudásunk még kissé hiányos, de a jelenlegi tudás szerint, fontos szerepet játszik a hangulat, az étvágy, a hányinger, a testhőmérséklet, a szexualitás és az alvás szabályozásában. Amennyiben szintje nem éri el az optimálisat hozzájárulhat idegi zavarok, depresszió, bipoláris zavar, migrén, fülzúgás, fibromialgia kialakulásához – éjjel pedig a fény hiánya miatt, a sötétség hatására a melatonin, ami az alvási ciklusunkat irányítja. Szabályozza a REM-ciklust, ezért élénk álomszakaszt eredményez. Ahogy párja a szerotonin ez is hat a testhőmérsékletre, és az immunrendszerre is, bár a folyamat módja még kutatás tárgyát képezi.

Fény hatására termeli a szervezet a D-vitamint is, mely minden hormonális folyamatban fontos szerepet tölt be. A fény köztudottan jó immunerősítő, ezen kívül tisztító, fertőtlenítő hatással is bír, ezért amikor lehetőségünk van rá, töltsünk időt a szabadban.

Levegő

Nem kell bizonygatnunk, hogy az élet alapvető feltétele a levegő. Étel nélkül hetekig, víz nélkül néhány napig, de levegő nélkül néhány percig tudunk csupán életben maradni.

A légzésnél megkülönböztetünk külső és belső légzést, ahol az előbbi a külső környezet és a szervezet között, az utóbbi a vér és a sejtek között végzi az oxigén és a szén-dioxid cseréjét. A levegő szükséges a táplálékból nyert anyagok elégetéséhez, az anyagcseréhez, az energia előállításához.

Az összes ősi spirituális és gyógyászati hagyomány tudta, hogy a légzés szabályozásával rendkívüli módon tudunk hatni tudatállapotunkra, energiarendszerünkre és ezen keresztül az egészségünkre is, és ezt a tudást be is építették praxisukba. Légző-gyakorlatokkal nagymértékben csökkenthetjük a feszültséget, hatással lehetünk a szorongásra, javíthatjuk az alvás minőségét, megszüntethetjük az asztmát és számos más betegséget. Tantrikus buddhista szövegek szerint az egészséges ember 15-ször lélegzik percenként. Egy tudatilag, energetikailag vagy testileg kibillent állapotban lévő ember légzéskapacitása csökken, ezért légvételeinek száma megemelkedik, amennyiben ez gyakran ismétlődik, vagy rendszeressé válik  csökken az élethossz. Ezt a tényt alapul véve a légzés tudatos elmélyítésével és lassításával az egészség helyreállítható és az élethossz növelhető.

Fontos lenne, hogy a levegő, amit beszívunk tiszta, jó minőségű legyen. A nagyvárosokban egyre kevesebb a zöld hely, ahol ilyen levegőt szívhatunk, ezért próbáljunk időnként elvonulni a természetbe vagy ha meg tudjuk oldani, sportoláshoz, sétákhoz bőséges növényzettel rendelkező parkokat válasszunk, ahol átszellőztethetjük a tüdőnket.

Életritmus

A természet sajátos ritmus, folytonos ciklikusság szerint működik. Évszakok, napszakok váltják egymást és minden ehhez a ritmushoz alkalmazkodik. Az ember, mint a természet része – aki maga egy önálló mikrokozmosz­ – kénytelen alkalmazkodni ehhez az ütemhez. Amennyiben rendszeresen eltér ettől bizonyos, hogy az életminőség romlik és egy idő után kibillentség jelenik meg az egészségi állapotban. A testben az energiaáramlás is egyedi mintát követ és ezt periodikusan ismétli. Ezért lényeges, hogy egy aktív szakaszt – töltsük azt bármilyen tevékenységgel – valamennyi pihenés kövessen, a nappali ébrenlétet az éjszakai alvás. A legjobb, ha 23 óra előtt kerülünk ágyba, és ha a pihentető alvás többi tényezője – megfelelő klíma, fekhely, csend, sötétség és alváshossz – is megvan, akkor az éjszaka során képesek vagyunk a szükséges regenerációra. Természetesen az alvásigény teljesen egyéni, ezt figyelembe véve kell kialakítani saját ritmusunkat.